– Gyere fel hozzám Barbie, megmutatom a bélyeggyűjteményemet!
– Ken, neked tényleg van bélyeggyűjteményed?
– Egy faszt. Nincs nekem semmim, minden cucc neked jutott.
– Jaj, Ken, emiatt ne búsulj! Gyere fel akkor te énhozzám! Gyönyörű nagy házam van, egy gyönyörű farmon. Vannak lovaim is. Meg kutyusom, cicám. Akváriumom. Görkorim, rollerem, biciklim. Triciklim. Kerekesszékem.
– Hát ezt magyarázom. A rohadék Mattel téged kistafírozott, nekem meg csak az a göncöm van, amit rajtam látsz. Rendes hajam sincs, csak amit úgy fröccsöntöttek gumiból a fejemre.
– Ne keseregj már. Elviszlek a Cadillac-emen, ülj csak be.
– Cadillac! A kurva életbe, még ez is…
* * *
– De hiszen itt minden okádék rózsaszín!
– Persze, mert a rózsaszín a szerelem és a boldogság színe. Kifejezi, hogy én boldog és tökéletes vagyok.
– Tényleg? Én azt hittem, anorexiás vagy.
– A hálószobámat is megnézed? Tetszik az ágyelő?
– Atyavilág, Barbie, ez a rózsaszín párduc lenyúzott bundája?
– Úgy bizony. Szeretnéd kipróbálni?
– Hohó, ez az volna, aminek hangzik? Felhívás keringőre?
– Keringőre? Én nem mondtam semmi ilyesmit, Ken. Nem táncolni akarok veled, hanem dugni.
– Oké Barbie, inkább ne ragozzuk… Lássuk csak, mi van a blúzod alatt. Tényleg ilyen feszes a cickód, vagy csak szivacsos melltartóval trükközöl?
– Ken, ezt kikérem magamnak! Én soha nem hordok melltartót! Nincs rá szükségem, mert a cicim tökéletes!
– Ez neked tökéletes? Hiszen nincs mellbimbód!
– Na és akkor! Neked talán van?! Naugye. Köldökünk sincs, ha nem vetted volna még észre.
– Tényleg. A kurva életbe, még ez is… De tudod mit Barbie, a köldökhiány tök normális. Pont olyanok vagyunk, mint az első emberpár, Ádám és Éva. Ha valakinek nincs biológiai szülőanyja, akkor köldöke sem lehet. Logikus.
– Ken, hogy te milyen okos vagy! Én ilyesmikről nem is tudok.
– Nem baj szépségem, nem az eszed miatt vagyunk itt. Na, feküdj le szépen arra a rózsaszín párducra és tedd szét a lábad.
– Fekve nem tudom széttárni a lábam. A konstrukcióm csak ülve engedi, hogy terpesszek.
– Édes szívem, akkor vágd magad hanyatt és dobd az ég felé a lábaidat, mi ebben annyira bonyolult?
– Nem akarsz előtte egy kis orális kényeztetést, Ken?
– Ahh, dehogynem, jó hogy szólsz.
– Akkor talán told le a nadrágodat… Ken! De hát neked a gatyádban nincs is semmi!
– Nemá. A kurva életbe, még ez is…!
